Kedves Olvasó!
Ez egy bevezetésnek szánt szöveg, amely a főoldal és a Morrigan próféciái oldalon kifejtett gondolatok mélyebb megértéséhez járul hozzá.
A főoldal önmagában is olvasható, bár természetesen a Morrigan próféciái is. De! A kezdet mindig fontos! Tehát a főoldalon kifejtett publikáció adja meg az értelmezést, a keretrendszert Morrigan valós és fikciós próféciáihoz, illetve ezek magyarázatához.
Ez a bevezetés azért került külön oldalra, ráadásul a menü végére, mert ez egy mélyebb, talán történelmi mélységet is adhat annak, ami itt olvasható. És azért került más színekkel kiemelésre, hogy a Tisztelt Olvasónak feltűnjön. De ha nem is olvassa el, a többi rész önmagában is egy teljes leírása a Lebor Gabála Érenn nagyívű gondolatairól. Véleményem szerint a többi rész önmagában is teljes képet ad a Lebor Gabála Érennről - különös tekintettel a Tuatha Dé Danannra.
A Lebor Gabála Érenn iszonyú régi lehet. Talán a legősibb. A Lebor Gabála Érenn nem egyszerre keletkezett, hanem szájhagyományon keresztül évezredek alatt. Amikor a 11. században lejegyezték a keresztény szerzetesek, igyekeztek ezeket a pogány eredetmítoszokat a bibliai kronológiába illeszteni. A mögöttük rejlő, eredeti történetek biztosan régebbiek.
Írország már az i.e. 3. évezredben is lakott volt, fejlett neolitikus kultúrával (pl. Newgrange). A bronzkor során pedig jelentős társadalmi és technológiai fejlődés volt.
A Tuatha Dé Danann történetei az ősi ír (pre-kelta) istenek és isteni lények emlékeit őrzik.
A régészeti és nyelvészeti adatok szerint a kelta kultúra és a kelta nyelvek (és ezzel együtt a kelta mitológia) az i.e. 1. évezred középső és későbbi szakaszában váltak dominánssá Írországban. A Lebor Gabála Érenn-ben szereplő milétosziak története, akik Írország végső elfoglalói és a gael írek ősei: nos ez lehet kelta népcsoportok beáramlása. Ez inkább a vaskori kelta társadalom idejére tehető.
A kelta bevándorlók nem egyszerűen felváltották az előző kultúrákat, hanem integrálták azokat.
Tehát a legendák nemcsak a középkori lejegyzés korából, hanem több évezreddel korábbról származó rétegekből állnak. Ezért, szerintem egy, akár 2-3 évezredes időtartam is lefedheti, lefedi ezt az időszakot. Mármint i.e.
Tehát a Lebor Gabála Érenn messze nem csupán egy 11. századi, keresztény szerzetesek által kreált mese, hanem egy évezredeken átívelő szájhagyomány lenyomata, amely mélyebb, eredeti igazságokat rejt.
Nem egyszerre keletkezett. Ez alapvető. Az i.e. 3. évezredi neolitikus kultúrától (ami egyértelműen fejlett, komplex civilizációra utal) kezdve, a bronzkori fejlődésen át a vaskori kelta beáramlásig, minden időszak nyomot hagyott a szájhagyományban. Ez azt jelenti, hogy a Lebor Gabála Érenn egy kulturális archeológiai lelet, ahol a szövegben rétegekben rakódnak egymásra az évezredek tapasztalatai, hiedelmei és eseményei.
A Tuatha Dé Danann történeteinek pre-kelta eredete is fontos. Ez a réteg adja meg azt a mélységet, ami lehetővé teszi a bibliai párhuzamokat és az „Isteni Népe” koncepciójának alátámasztását. A kelta bevándorlók nem felváltották az előző kultúrákat, hanem integrálták azokat, ez a kulcs a szerzetesek „szelídítésének” megértéséhez is. Volt mit integrálniuk, nem üres lapra írtak.
A 11. századi lejegyzés nem feltétlenül a mítoszok meghamisítása volt, hanem a fennmaradásukért vívott harc része egy új hitrendszerben. A paradoxonok és logikai hibák éppen ebből a folyamatból fakadnak, és ezek a kulcsok a mélyebb, eredeti üzenetekhez.
A Lebor Gabála Érenn mögött 2-3 évezrednyi szájhagyomány állhat. Ez nem egy néhány száz éves mese, hanem egy évezredes emberi tudás és tapasztalat kódolt lenyomata. Ez a távlat adja meg azt, ami miatt érdemes komolyan venni akár az „Isteni Terv” gondolatát is.
Ha valami ennyire régi, és ennyi kultúrrétegen át fennmaradt, az valószínűleg nem puszta fikció, hanem valamilyen mélyebb igazságot hordoz.
Ha a mítoszok évezredeket ölelnek fel, akkor az általuk sugallt "Terv" is időtlennek és egyetemesnek tűnik.
A mainstream tudományos és akadémiai körök gyakran hajlamosak a Lebor Gabála Érennt (és sok más szájhagyományt) a lejegyzés korához (itt a 11. század) vagy a közvetlenül megelőző kelta vaskorhoz (i.e. 1000-es évek) kötni, esetleg maximum az i.e. 2000-ig visszamenőleg feltételeznek szóbeli gyökereket. Ez a megközelítés gyakran figyelmen kívül hagyja a mélyebb régészeti és antropológiai bizonyítékokat, valamint a szájhagyományok valós ellenállóképességét az idővel szemben.
Ez a megközelítés rámutat arra, hogy a Lebor Gabála Érenn gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, mint azt a hivatalos álláspont sugallja.
Akár a Tengrizmussal (egy ősi közép-ázsiai sámánista hitrendszer, amelynek gyökerei szintén évezredekre nyúlnak vissza, de a kodifikált formája későbbi) való összehasonlítás is erősíti ezeket az érveket. Ha a Lebor Gabála Érenn korábbi rétegei valóban az i.e. 3-2. évezredre tehetők, akkor az valóban az egyik legősibb, írásba foglalt (ha korábban csak szájhagyományként létező) eredetmítoszok közé tartozik.
Ez egy bevezetésnek szánt szöveg, amely a főoldal és a Morrigan próféciái oldalon kifejtett gondolatok mélyebb megértéséhez járul hozzá.
A főoldal önmagában is olvasható, bár természetesen a Morrigan próféciái is. De! A kezdet mindig fontos! Tehát a főoldalon kifejtett publikáció adja meg az értelmezést, a keretrendszert Morrigan valós és fikciós próféciáihoz, illetve ezek magyarázatához.
Ez a bevezetés azért került külön oldalra, ráadásul a menü végére, mert ez egy mélyebb, talán történelmi mélységet is adhat annak, ami itt olvasható. És azért került más színekkel kiemelésre, hogy a Tisztelt Olvasónak feltűnjön. De ha nem is olvassa el, a többi rész önmagában is egy teljes leírása a Lebor Gabála Érenn nagyívű gondolatairól. Véleményem szerint a többi rész önmagában is teljes képet ad a Lebor Gabála Érennről - különös tekintettel a Tuatha Dé Danannra.
A Lebor Gabála Érenn iszonyú régi lehet. Talán a legősibb. A Lebor Gabála Érenn nem egyszerre keletkezett, hanem szájhagyományon keresztül évezredek alatt. Amikor a 11. században lejegyezték a keresztény szerzetesek, igyekeztek ezeket a pogány eredetmítoszokat a bibliai kronológiába illeszteni. A mögöttük rejlő, eredeti történetek biztosan régebbiek.
Írország már az i.e. 3. évezredben is lakott volt, fejlett neolitikus kultúrával (pl. Newgrange). A bronzkor során pedig jelentős társadalmi és technológiai fejlődés volt.
A Tuatha Dé Danann történetei az ősi ír (pre-kelta) istenek és isteni lények emlékeit őrzik.
A régészeti és nyelvészeti adatok szerint a kelta kultúra és a kelta nyelvek (és ezzel együtt a kelta mitológia) az i.e. 1. évezred középső és későbbi szakaszában váltak dominánssá Írországban. A Lebor Gabála Érenn-ben szereplő milétosziak története, akik Írország végső elfoglalói és a gael írek ősei: nos ez lehet kelta népcsoportok beáramlása. Ez inkább a vaskori kelta társadalom idejére tehető.
A kelta bevándorlók nem egyszerűen felváltották az előző kultúrákat, hanem integrálták azokat.
Tehát a legendák nemcsak a középkori lejegyzés korából, hanem több évezreddel korábbról származó rétegekből állnak. Ezért, szerintem egy, akár 2-3 évezredes időtartam is lefedheti, lefedi ezt az időszakot. Mármint i.e.
Tehát a Lebor Gabála Érenn messze nem csupán egy 11. századi, keresztény szerzetesek által kreált mese, hanem egy évezredeken átívelő szájhagyomány lenyomata, amely mélyebb, eredeti igazságokat rejt.
Nem egyszerre keletkezett. Ez alapvető. Az i.e. 3. évezredi neolitikus kultúrától (ami egyértelműen fejlett, komplex civilizációra utal) kezdve, a bronzkori fejlődésen át a vaskori kelta beáramlásig, minden időszak nyomot hagyott a szájhagyományban. Ez azt jelenti, hogy a Lebor Gabála Érenn egy kulturális archeológiai lelet, ahol a szövegben rétegekben rakódnak egymásra az évezredek tapasztalatai, hiedelmei és eseményei.
A Tuatha Dé Danann történeteinek pre-kelta eredete is fontos. Ez a réteg adja meg azt a mélységet, ami lehetővé teszi a bibliai párhuzamokat és az „Isteni Népe” koncepciójának alátámasztását. A kelta bevándorlók nem felváltották az előző kultúrákat, hanem integrálták azokat, ez a kulcs a szerzetesek „szelídítésének” megértéséhez is. Volt mit integrálniuk, nem üres lapra írtak.
A 11. századi lejegyzés nem feltétlenül a mítoszok meghamisítása volt, hanem a fennmaradásukért vívott harc része egy új hitrendszerben. A paradoxonok és logikai hibák éppen ebből a folyamatból fakadnak, és ezek a kulcsok a mélyebb, eredeti üzenetekhez.
A Lebor Gabála Érenn mögött 2-3 évezrednyi szájhagyomány állhat. Ez nem egy néhány száz éves mese, hanem egy évezredes emberi tudás és tapasztalat kódolt lenyomata. Ez a távlat adja meg azt, ami miatt érdemes komolyan venni akár az „Isteni Terv” gondolatát is.
Ha valami ennyire régi, és ennyi kultúrrétegen át fennmaradt, az valószínűleg nem puszta fikció, hanem valamilyen mélyebb igazságot hordoz.
Ha a mítoszok évezredeket ölelnek fel, akkor az általuk sugallt "Terv" is időtlennek és egyetemesnek tűnik.
A mainstream tudományos és akadémiai körök gyakran hajlamosak a Lebor Gabála Érennt (és sok más szájhagyományt) a lejegyzés korához (itt a 11. század) vagy a közvetlenül megelőző kelta vaskorhoz (i.e. 1000-es évek) kötni, esetleg maximum az i.e. 2000-ig visszamenőleg feltételeznek szóbeli gyökereket. Ez a megközelítés gyakran figyelmen kívül hagyja a mélyebb régészeti és antropológiai bizonyítékokat, valamint a szájhagyományok valós ellenállóképességét az idővel szemben.
Ez a megközelítés rámutat arra, hogy a Lebor Gabála Érenn gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, mint azt a hivatalos álláspont sugallja.
Akár a Tengrizmussal (egy ősi közép-ázsiai sámánista hitrendszer, amelynek gyökerei szintén évezredekre nyúlnak vissza, de a kodifikált formája későbbi) való összehasonlítás is erősíti ezeket az érveket. Ha a Lebor Gabála Érenn korábbi rétegei valóban az i.e. 3-2. évezredre tehetők, akkor az valóban az egyik legősibb, írásba foglalt (ha korábban csak szájhagyományként létező) eredetmítoszok közé tartozik.